Módosította hétfőn az Országgyűlés az agrárpiaci
rendtartásról szóló törvényt. A termelők így vis maior
esetén nem kötelesek a jó erkölcsbe ütköző
terményértékesítési szerződések maradéktalan betartására,
azaz mentesülnek a felvásárlók által követelt
fedezetvásárlás kötelezettsége alól. A javaslatot az MSZP
kivételével minden frakció támogatta.

A három kormánypárti képviselő – a fideszes Jakab István,
Font Sándor és a kereszténydemokrata Sáringer-Kenyeres Tamás
– indítványa alapján semmis az olyan szerződéses kikötés,
amely szerint a maga termelte mezőgazdasági termény
szolgáltatására elháríthatatlan külső ok miatt képtelen
termelő köteles a fedezeti vásárlásra, azaz a hiányzó
terményt teljesítés céljára mástól beszerezni, vagy helyette
más szolgáltatást nyújtani. E kikötés semmissége a szerződés
egyéb rendelkezéseinek érvényességét akkor sem érinti, ha a
felek máskülönben nem szerződtek volna.
A törvényjavaslat a kihirdetését követő nyolcadik napon lép
hatályba azzal, hogy rendelkezéseit a korábban megkötött
szerződések esetén is alkalmazni kell a hatálybalépés után
esedékessé váló szolgáltatások tekintetében.
Az indítvány indoklása szerint a Magyarországot idén sújtó
rendkívüli időjárási körülmények miatt a mezőgazdasági
termelőket 100 milliárd forintos nagyságrendű kár érte: az
árvíz, a belvíz és a jégverés sok helyen megakadályozta a
termés időben történő betakarítását, illetve részben vagy
egészben megsemmisítette azt. Mindez felszínre hozta a
mezőgazdasági termények piacán érvényesülő szerződéses
rendszer ellentmondásait – áll az indoklásban.
A kormánypárti képviselők hangsúlyozták: a termelőket piaci
körülmények számos esetben olyan terményértékesítési
szerződések aláírására kényszerítették, amelyek egyes
rendelkezései a jó erkölcsbe ütközőnek minősülnének egy
perben. E szerződések ugyanis fedezeti vásárlásokra
kötelezik a termelőket olyan esetben is, amikor a szerződött
terménymennyiség vagy annak egy része a termelőnek fel nem
róható okból nem termett meg.
A javaslat indoklása szerint ugyanakkor a vis maior miatti
kockázatokat, veszteségeket a terménypiac összes
szereplőjének viselnie kell, e kockázatok kizárólag a
termelőkre hárítása „a társadalom által elítélendő, és így a
jó erkölcsbe ütközik”, ami megalapozza a kikötés semmissé
nyilvánítását. Mindez azonban nem eredményezne teljes
mentesülést a szerződéses kötelezettségek alól. Amennyiben a
termelőt csak a termények egy részén érte vis maior kár, a
szerződésben foglaltakat arányosan teljesítenie kell. Ha ezt
elmulasztja, jogszerűen kötelezhető fedezeti vásárlásra. A
javaslat arra is kitér: elegendő, ha a vis maiorra hivatkozó
termelő a szükséges igazolásokkal együtt értesíti a másik
szerződő felet erről a körülményről. Jogvita csak akkor
keletkezik, ha az vitatja a termelő állítását.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.